Magas vérnyomás ellen ez a természetes módszer ér a legtöbbet
Mielőtt bárki kizárólag a genetikára fogná a magas vérnyomását, fontos tudni, hogy az életmódunk is jelentősen befolyásolja ezt az értéket.
Mire figyeljen az, aki mozogni szeretne, de magas a vérnyomása?
A mozgásszegénység önmagában rizikófaktor
Magyarországon a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magasvérnyomás betegségben szenved, ám még mindig kevesen fordulnak tudatosan a probléma megoldása felé. Tény, hogy a betegségre való hajlam közel 40 százalékban meghatározott a génekben, de a hajlam még nem maga a betegség! A felnőttkori megjelenésnek ugyanis számos életmódbeli kockázati tényezője van. Ilyenek a dohányzás, a stressz, a koleszterinszint, a fokozott sófogyasztás, a cukorbetegség, és igen jelentős tényező a mozgásszegény életmód.
Jó hír, hogy a vérnyomás természetes módszerekkel is csökkenthető, amelyek közül az elsődleges a testtömeg csökkentése. Nagyon határozott összefüggés van ugyanis a túlsúly és a magas vérnyomás közt, és bizonyított tény, hogy már 5 kiló fogyás is csökkenti a magas értékeket. A tartós fogyás pedig elképzelhetetlen rendszeres testmozgás nélkül.
A rendszeres, szívet és keringést támogató, ún. kardiomozgás olyan élettani folyamatokat erősít és indít be, melyek végeredményben többek között a vérnyomás csökkenését eredményezhetik. Ilyen az erek tágasságát szabályozó nitrogén-monoxid termelési rendszer serkentése, de a mozgás kedvező irányba befolyásolja a mai vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egyik fő támadáspontját, az ún. renin-angiotenzin rendszert is. Az, hogy a rendszeres mozgással testsúlycsökkenés - mely önmagában szintén vérnyomás-csökkentő hatású - is elérhető, szintén egy plusz pozitív hatás.
Minden kis értékcsökkenés jó hír
Magas vérnyomás esetén minden apró értékcsökkenésnek örülhetünk. Éppen ezért jó hír, hogy már a kitartóan végzett jó tempós gyaloglás is képes lejjebb vinni az értékeket. A rendszeres testmozgás hatására a szív hatékonyabban képes felhasználni az oxigént, így nem szükséges olyan erősen dolgoznia, hogy pumpálhassa a vért. Legalább 30 perces mozgás javasolt a hét öt napján olyan intenzitással, hogy enyhén megizzadjunk.
Már három hét rendszeres sport után is érezhető lesz a javulás, fél év elteltével pedig már a leleteinken is meglátszik a vérnyomás csökkenése. Természetesen óvatosan kell sportágat választani, sőt, az idősebbeknek, a gyógyszert szedőknek és a tartós betegeknek mindenképpen javasolt egy alapos orvosi kivizsgálás és akár egy edzésterv az életmódváltás előtt.
Mozogni csak okosan!
A hipertóniára szedett gyógyszerek egy része befolyásolja a terhelhetőséget. Ugyanis ha valóban csökken a vérnyomás, az fárasztó lehet a betegnek, aki valószínűleg nem is vágyik így a mozgásra. A bétablokkolók gátolják az izomaktivitás erőteljesebb fokozását, a vízhajtók pedig nehezítik a fizikai mozgásra jelentkező keringési kompenzációt. Az ACE-inhibitorok és kalcium-antagonisták az esetek többségében kevésbé befolyásolják a fizikai aktivitást.
Az edzés megkezdése előtt legfontosabb az orvosi kivizsgálás, mert csak így választható ki a megfelelő mozgásforma és állapítható meg a terhelhetőség mértéke. Általánosságban elmondható, hogy a fokozatosság alapvető jelentőségű. Aki most kezdi el, vagy éppen újrakezdi a mozgást, kezdjen el gyalogolni, biciklizni, vagy úszni. Így anélkül emelheti a pulzusszámát, hogy túlterhelné az ízületeit.
"Elkerülendőek azonban a hirtelen mozdulatokat igénylő sportok, például tenisz vagy küzdősportok, valamint a nagy erőkifejtéssel járó, statikus mozgásformák, például a súlyemelés. Amennyiben a nyugalmi vérnyomás szisztolés érték 170 Hgmm felett van, illetve a pulzusszám 90-nél nagyobb, akkor mindez fokozottan érvényes" – hangsúlyozza Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. – Az adott fizikai aktivitást pedig ajánlatos abbahagyni, ha a beteg pulzusa 100 fölé szalad, ha szédül, légszomjat, mellkasi nyomást, extra szívütést tapasztal. Ilyen tüneteknél érdemes egy újabb kardiológiai vizsgálatra is bejelentkezni.
Így diagnosztizálják a magas vérnyomást
A magasvérnyomás-betegség kimondásához szükséges, hogy a vérnyomás rendelői körülmények között, nyugalomban, három különböző alkalommal (legalább egyhetes időközzel), alkalmanként legalább háromszor mért értékéből az utolsó kettőnek az átlaga elérje vagy meghaladja a 140 Hgmm szisztolés és/vagy a 90 Hgmm diasztolés értéket.
A magas vérnyomás kivizsgálásánál szükséges átbeszélni a kórtörténetet, a szedett gyógyszereket, az ismert betegségeket, tüneteket. A fizikális vizsgálat és az EKG elengedhetetlen.
A magas vérnyomás első észlelését követően széles körű kivizsgálásra van szükség, amely kiterjed hasi ultrahang-, labor-, szemészeti vizsgálatokra. Természetesen a kezelőorvos kiegészítő vizsgálatokat is kérhet. A vérnyomásértékek pontosabb megismeréséhez otthoni vérnyomásmonitor használatos (ABPM vizsgálat), ami általában 24 órán át rögzíti a vérnyomás-változást. Az eredményeket szakorvos értékeli ki.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mi a különbség a vérnyomás és a pulzus között? Ezt az 5 dolgot sokan rosszul tudják!
