Orvostörténet: különös időutazás
Magyar orvosnő családregénye német nyelven - Különös időutazás... Sikert aratott a külhonban élő Ágoston Piroschka magyar orvosnő német nyelven írt első családregénye. Az 1000 kérdések könyve című alkotást egy német kiadó, az Edition Michael Fischer GmbH karolta fel, és az elmúlt évi őszi Frankfurti könyvvásáron jelentette meg. A művet a német olvasóközönség olyannyira érdeklődve fogadta, hogy nagy része mára elfogyott, szó van az újranyomtatásról.
A Donaustaufban lakó amatőr írónő Budapestre látogatva elmondta az MTI-Pressnek, hogy jelenleg magyar kiadót keres, mert szeretné, ha a regényt a hazai olvasók is megismerjék. Az első fordítóval a próbálkozás azonban nem sikerült, mert a tömör, sajátos nyelvezettel kifejezett hangvételt nehéz hitelesen visszaadni. Ő maga viszont nem vállalkozik a fordításra, mert - bár nem felejtett el magyarul - a német szókincse mégis szabadabb teret ad az írásnál mondanivalója kifejezésére.
A nyolcvan oldalas, családi fotókkal is kiegészített regény az írónő famíliájának históriáját mutatja be több generáción át, lényegében végigvezetve az olvasót a 19-20. század Kelet-Közép-Európa történelmi viharain. Az eseményekből az egyéni sorsok alakulását nyomon követve izgalmas fordulatokkal teli igaz mesefolyam kerekedett ki.
Egyebek mellett kiderül belőle, hogy az apai nagyapa a 19. században egy szegény, sokgyerekes földművelő család sarjaként Mátészalkáról a fővárosba vetődött megélhetés után nézni, és kitanulta a szabó mesterséget. Otthon ugyanis nem volt maradása, mert nem jutott a testvérek mindegyikének föld. Az első világháborúban a Monarchia katonájaként harcolt különböző frontokon, Trianon sokkhatása után a polgárosodó Budapest szívében feleségével közösen szabóműhelyt nyitott. A következő évtizedekben a Sikli ruhaszalon már csaknem 100 alkalmazottat foglalkoztatott. Tekintélyes mesterként grófok, feslett életű éjszakai pillangók, művészek ruhakölteményeit készítette, később például Honthy Hanna csárdáskirálynő is tőle rendelte a publikumot elvarázsoló selyem és tüll csodáit.
Mint a regényből kiderül, a hajdani parasztgyerek a két világháború közötti évtizedekben meggazdagodik, több budapesti bérházat is vásárol. Egyik gyerekük, az írónő anyja elvégzi az orvosi egyetemet, gégészként gyógyít. A második világháború után az új rendszer államosításának következtében a családi vagyon bérházastul, szalonostul elúszik. Ám a nagyapát Rákosi Mátyás rémuralma sem képes megrendíteni. Még a jobb időkben összegyűjtött napóleon aranyait összeolvasztva egy zsírosbödön alján rejti el, és ebből a kincsből éldegél a család, még a rokonok támogatására is futja belőle. A megmaradt kis lakásban folytatja a mesterséget, szabja, varrja a vasfüggöny mögé szorított embereknek a ruhákat.
Az élet nagy kérdéseit feszegető történet
Az írónő nagypapája, Szabó Sándor fiatal mérnökként egy apró tátrai faluból szöktette meg az akkor 18 éves, copfos kis Pintér Ilonát. A romantikus szerelemből négy gyerek született. László - az írónő papája - katonatisztként harcolt a II. világháborúban, majd megszenvedte a Rákosi-rendszer tragikomikus esetekkel súlyosbított túlkapásait. Még börtönben is ült, ami egy volt ludovikás katonatiszt esetében akkoriban ez szinte természetes volt. - A munkáshatalom ezen időszakának leírása különösen elképesztette a német olvasókat, akiknek felmenői közül sokan hasonló rémségeket éltek át az NDK-ban - magyarázta a magyar írónő.
Ágoston Piroschka saját életének alakulásáról elmondta, hogy az egyetem elvégzése után 1973-ban a szerelem sötét vermébe esve követte a Németországba disszidált gimnáziumi tornatanárát. Mivel útlevelet nem kapott, Jugoszlávián keresztül egy mikrobusz csomagtartójában összekuporodva jutott ki a szabad világba. Regensburg közelében kórházi orvosként gyógyított.
Nicolae Ceausescu bukását követően - magyar nyelvtudását hasznosítva - több segélyszállítmányt vezetett Erdélybe: a konvojok élelmet, gyógyszert, kórházi felszerelést vittek a diktatúra által nyomorba döntött Romániába. Azokban az években Badacson és Zilahon árvaház működött, az adományokból oda is jutott. Volt rá eset, hogy innen német kollégáival közösen három kis nyomorék gyereket átcsempésztek a határon, Németországban megoperálva a gyógyult gyerekeket aztán családok fogadták örökbe.
A doktornő korházi főorvosként vonult nyugdíjba, ekkor írta meg az eredetileg csupán a két fiának szánt családtörténetet, amelyet biztatásukra a kiadónak is elküldött.
- Az élet nagy kérdéseit feszegető történetet a kiadó érdekesnek találta. Annál is inkább, mert Németországban manapság a családtörténeteknek nagy a keletje - idézte fel az írónő. - Az embereket érdekli a közelmúlt, amely mint egy különös időutazás gyakran segít az olvasónak, hogy családja sorsának alakulását az adott kor eseményeinek sodrába állítva jobban megismerje.
