Egzotikus állatok csípései, marásai

A nyaralás során eljuthatunk olyan országokba is, ahol különböző mérges állatok csípése, harapása valós veszélyt jelent. Utazás előtt érdemes tájékozódni az adott országról ebben a tekintetben is. Cikkünkben egy általános összefoglalót adunk néhány veszélyes állatcsoportról. Bemutatjuk, hogy milyen tünetekkel jár ezek csípése, harapása, hogyan segíthetünk az áldozaton, és hogyan kerülhetjük el ezeket a baleseteket.

Pókok

Fekete özvegy

Európa, Amerika, illetve mérges vöröshátú pók– Ausztrália (Latrodectus - fajok)

A fekete özvegy Dél – Európában is megtalálható, azonban nem túl gyakori faj. Évente mindössze néhány csípéses esetet regisztrálnak, amelyek csak a legritkább esetben végződnek halállal. Az állat potroha gömbölyű, sötét színű, selymesen szőrözött, rajta a jellegzetes vörös mintázattal. Rejtőzködő életmódot folytat, elsősorban a hegyekben, az erdőségekben, emberek közelében pedig a házak hűvösebb, elhagyatott zugaiban találhatók. Figyeljünk oda a kerti grillezők és a kültéri vécéknél környékén is. Néhány alapvető biztonsági szabályt betartva elkerülhetjük a pókcsípést. Tanácsos a zárt cipő és a hosszúnadrág viselése túrázáskor (ez a veszélyes kígyók lakta területekre is érvényes). Üregekbe, kövek alá ne nyúljunk be puszta kézzel. A földre leterített törölközőt, ruhákat, és a cipőnket pedig mindig rázzuk ki, mielőtt felvennénk.

A csípés tünetei:

• Fájdalom a csípés helyén, amely lassan terjed tovább a test többi részére.
• Görcsös fájdalom és izommerevség lép fel, elsősorban a has, mellkas és a hát területén.
• A vérnyomás megemelkedik.
• Továbbá nyugtalanság, szorongás, légzési zavarok, hányinger és hányás is előfordulhat az áldozatnál.

Továbbá nyugtalanság, szorongás, légzési zavarok, hányinger és hányás is előfordulhat az áldozatnál.

Mit tegyünk pókcsípés esetén?

• A fájdalom enyhítésére helyezzünk jégkockát a sebre.
• Forduljunk orvoshoz! Ellenméreg beadására csak nagyon súlyos mérgezés esetén van szükség. A kezelés a magas vérnyomást és az izomgörcsöket megszüntető gyógyszerekkel történik.
• Próbáljuk meg elfogni és magunkkal vinni a marást okozó állatot, így az orvos meg tudja határozni, hogy milyen fajtól származik a csípés.

Próbáljuk meg elfogni és magunkkal vinni a marást okozó állatot, így az orvos meg tudja határozni, hogy milyen fajtól származik a csípés.

Hazánk nem a veszélyes mérgű pókok országa. Egyetlen olyan szabadon élő pókfaj van, amely csípése esetén orvosi ellátásra szorulhatunk, ez a mérges dajkapók (Cheiracanthium punctorium), melynek csípése során a testünkbe jutó méreg szövetkárosodást, hosszabb időn át tartó fájdalmat okozhat.

Mérgeskígyók

A kígyók ok nélkül sosem támadnak, csak védekezésből marják meg az embert. A legtöbb harapás a végtagokat érinti. A tünetek a kígyó fajtájától és méretétől, a befecskendezett méreg mennyiségétől és erősségétől, a marás helyétől valamint az áldozat életkorától és testtömegtől függően igen változatosak lehetnek.

Jelek és tünetek:

• Pontszerű sebhely, amely a kígyó méregfogának nyoma.
• A kígyóméreg igen sok komponensből áll. Tartalmazhat véralvadásgátló anyagokat, ekkor kiterjedt, csillapíthatatlan vérzés jelentkezik. Idegmérget, amely izombénulást okoz, ez pedig a légzőizmokra kiterjedve légzésleálláshoz vezet. Egyes enzimek pedig a seb körüli szövetek elhalását okozzák.
• Felléphet többek között hányinger, hányás, hasmenés, álmosság, fejfájás, nehézlégzés, valamint igen erős fájdalom.

Felléphet többek között hányinger, hányás, hasmenés, álmosság, fejfájás, nehézlégzés, valamint igen erős fájdalom.

Teendők kígyómarás esetén:

• Ne próbáljuk meg a mérget kiszívni a sebből.
• Ne mossuk le a sebet.
• Helyezzünk nyomókötést a sebre.
• A gyűrűket, órákat, szoros ruhadarabokat vegyük le.
• Rögzítsük a sérült végtagot, és az áldozatot ne mozgassuk.
• Ne távolítsuk el a kötést, mert a méreg így gyorsan bejut a véráramba.
• Kérjünk orvosi segítséget!

Kérjünk orvosi segítséget!

A Kárpát – medencében 2 mérgeskígyó – faj őshonos; ezek a keresztes és a rákosi vipera (Vipera berus és Vipera ursinii rakosiensis). Mindkettő igen ritka, védett állat. Felismerése és megkülönböztetése az ártalmatlan hazai siklóktól igen egyszerű. A fej háromszögletű, hátsó részén kétoldalt kiduzzadnak a méregmirigyek. A pupilla függőleges, a farok rövid, hirtelen elvékonyodó. A keresztes vipera Somogy és Zala megyében, illetve a Zempléni-hegységben, míg a rákosi vipera a Kiskunság és a Hanság területén él. Kígyómarás hazánkban igen ritkán fordul elő, halálos kimenetelű baleset pedig már évtizedek óta nem történt.

Csalánozók

Portugál gálya – (Physalia physalis)

Megjelenésére jellemző, hogy több egyed összeállva kb.10 - 30 cm nagyságú kékes – lilás áttetsző telepet alkot, melyet egy gázzal teli hólyag tart a víz felszínén. Fogófonalai több méteresre megnőnek, és mérget tartalmazó csalánsejtekkel borítottak. Előfordul az Indiai – és a Csendes óceánban, valamint a Golf – áramlat környékén. Spanyolország és Portulália tengerpartjain is számíthatunk a velük való találkozásra. Csípése esetén fejfájás, izomgörcsök, légzési nehézség, valamint bőrelhelás lép fel.

Teendők csípés esetén

• Ne tegyünk ecetet a csípésre.
• Távolítsuk el a bőrünkre tapadt csápokat csipesszel, vagy bármi egyéb eszközzel.
• Jéggel és hűsítő krémekkel csillapíthatjuk az égető fájdalmat.
• Forduljunk orvoshoz.
• Egy 2006-os Ausztrál tanulmány szerint a jégnél hatékonyabb módszer a fájdalom ellen, ha a csípés által érintett végtagot 20 percre 45 oC-os vízbe tesszük.

Egy 2006-os Ausztrál tanulmány szerint a jégnél hatékonyabb módszer a fájdalom ellen, ha a csípés által érintett végtagot 20 percre 45 oC-os vízbe tesszük.

Tengeri darázs, kockamedúza (Chironex fleckeri)

Ezek az Ausztrália partjainál élő csalánozók rendelkeznek az állatvilág egyik legerősebb mérgével, így a helyiek igencsak odafigyelnek a biztonságos fürdőzésre. Az érintett strandokon táblákkal jelzik a veszélyt. A csípés helyén bőrelhalás és elviselhetetlen fájdalom jelentkezik. A csápokat eltávolítás előtt ecettel kell leönteni, az áldozatot pedig helyezzük nyugalomba. Mesterséges lélegeztetés és szívmasszázs alkalmazása is szükséges lehet. Ellenmérget a kisebb csípéseket kivéve mindig beadnak a betegnek.

Európa tengereiben ennél kevéssé veszélyes medúzák élnek, ezek csípése rendszerint bőrpírt, égő, viszkető érzést és csak enyhe fájdalmat okoz, melyek pár napnál nem tartanak tovább. A bőr kisebesedhet, hólyagok keletkezhetnek, arra érzékenyeknél pedig allergiás reakciók is felléphetnek.

Puhatestűek

Kékgyűrűs polip (Hapalochlaena-fajok)

Szintén Ausztrália part menti vizeinek lakója. Mérge igen veszélyes, az áldozatot azonnal kórházba kell juttatni. Mivel a méreg bénítólag hat az izmokra, az áldozat mesterséges lélegeztetésre szorul, gyakran van szükség újraélesztésre is. Érdekesség, hogy maga a harapás általában nem érezhető. Az áldozat gyakran végig eszméleténél van, de képtelen mozogni, vagy bármilyen módon reagálni.

Kúpcsiga (Conus- fajok)

Az Indo – Pacifikus régió igen veszélyes mérgű lakói a kúpcsigák. Az idegmérget egy apró szigony segítségével juttatják az áldozatba. A szúrás helyén erős fájdalom érezhető, izomgyengeség, hallás és látászavar lép fel. A sürgős orvosi beavatkozás hiánya az illető halálához is vezethet.

Tengeri sünök

Leggyakrabban az állatokat borító tüskék törnek bele a bőrbe, és ez okoz szövetkárosodást, esetleg mélyebbre kerülve pedig gyulladást. A tüskéket ezért mihamarabb távolítsuk el. Mivel az ecet feloldja a tüskéket, a szúrás helyén alkalmazzunk borogatást.