Jelenlegi hely

Hirdetés

Rossz hírünk van, ha egész nap ül

Az ülőmunka nem csak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is rossz hatással van. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód.

Hirdetés
hátfájás, ülőmunka

Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás. A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.

Mozogjon aktívan, amikor csak teheti!

A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.


Az ülőmunkát végzőknek célszerű legalább óránként felállni és aktív gyakorlatot végezni

Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, ami a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le (ne degenerálódjanak a csontfelszínek, amelyeket egyenetlenül terhelünk), a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.

Szív- és érrendszeri betegségek melegágya az ülő életmód

A mozgásszegény, ülő életmód 26 százalékkal növeli az úgynevezett metabolikus szindróma esélyét. A szindróma jellegzetességei a magas vércukor- és koleszterinszint, a magas vérnyomás, ezek szövődményei: a szív- és érrendszeri betegségek. A mindezekkel járó magas vérzsír azért különösen veszélyes, mert érkárosodást okoz az agyban, szívben, vesében, így agyvérzéshez, szívinfarktushoz, szívnagyobbodáshoz és vesebetegségekhez vezethet.

A metabolikus szindrómában előfordulhat egy májbetegség is (a nem alkohol eredetű zsírmáj), amelyből májzsugor, májrák is kialakulhat. Ráadásul az ilyen elzsírosodásnál, gyulladásnál olyan anyagok szabadulnak fel, melyek az egyébként is meglévő kardiovaszkuláris rizikót tovább növelik, vagyis a betegek nagyobb arányban halnak meg. A metabolikus szindróma alapja, hogy a szervezet ugyan termel inzulint, de ezt a sejtek nem érzékelik, így túltermelés jön létre. Tudományosan kimutatták, hogy a mozgás a sejtek ezen érzéketlenségét csökkenti.

Daganatos betegségek kialakulásást is segítheti az ülőmunka. Tudjon meg többet!

Nem lógatni, felpolcolni!

Az ülőmunkát végzőknek arra is oda kell figyelni, ha dagad a lábuk, ez a visszér vagy szívelégtelenség tünete lehet. Ha lógatják a lábukat és sokáig nem mozgatják, a vénák kitágulnak, pang bennük a vér, ilyenkor csak mozgással, az izommunka segítségével lehet visszapumpálni. Mindezekből egyértelmű, hogy az embernek meghatározó mennyiségű mozgásra van szüksége, ahhoz hogy egészséges maradjon.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy aki munkája miatt egész nap ül, legalább óránként álljon fel és végezzen néhány aktív gyakorlatot. Ez hosszú utazáskor is fontos (pl. repülőúton) a jó keringés érdekében (pl. trombózis ellen). Akinek gerincpanaszai vannak, annak még jobban oda kell figyelnie: óránként 5 percig az ágyéki gerinc körüli izomzatot összehúzva ajánlott járnia. A gyógytornászok azt tanácsolják, hogy ülés közben is végezzenek gyakorlatokat, akár izommegfeszítést, akár nyújtózást. Munkából hazaérve pedig lehetőleg ne üljenek le, hanem feküdjenek a földre (kemény felületre) és polcolják fel Z alakban a lábukat, ugyanis ez tehermentesíti a gerincet, ez a legpihentetőbb testtartás.

 


Az egész napi ülés után gerincünk hálás lesz jóga, pilates, vagy más nyújtó gyakorlatnak.

Kardiomozgás mellett izomerősítő és nyújtó gyakorlatokat is végezzünk 

A gyógytornászok szerint a csontnak a nyomásra, a szalagoknak, inaknak a feszülésre, az izmoknak pedig az összehúzódásra van szükségük. Ezért elengedhetetlenül szükséges a rendszeres mozgás. Napi fél óra az ajánlott, de nem elég csak a séta, hanem tornázni kell, dinamikus, úgynevezett kardio mozgást (120 fölötti szívfrekvencia) kell végezni. Ilyen lehet az úszás, a biciklizés, de a sportok mellett akár a tánc is. Az izomerősítő és nyújtó illetve testtudatosító gyakorlatok ugyancsak nagyon fontosak (például a jóga, a Pilates, a testtartás-korrekciós gyakorlatok).

Sosem késő elkezdeni!

Idősebb korban is el lehet kezdeni a mozogást, de ajánlatos előtte kardiológus véleményét kikérni. Lényeges, hogy ne hirtelen, ne nagy terheléssel kezdjenek mozogni, hanem fokozatosan. Veszélyes lehet, ha a hónapokig nem mozgó emberek tavasszal kimennek a kertbe és túlerőltetik magukat, ilyenkor a kórházak gerincosztályai kertészkedőkkel vannak tele. Sajnos az átlag lakosság nem mozog eleget, pedig a mozgás a legjobb stresszoldó és mivel endorfint szabadít fel, még örömforrás is.

Forrás: SOTE



Hirdetés