Ezeket látta már?

A gyermekkori asztma

2009.01.01. Módosítva: 2015.11.04.

A leggyakoribb, nem fertőző krónikus gyerekkori betegségként tartják számon a szakemberek az asztmát. Általában 2-5 éves korban jelentkezik, majd a 6-14 éves korúaknál az esetek többségében javulást mutat, míg 15 éves korban már csak a korábbi betegek egy

A gyermekkori asztma

A leggyakoribb, nem fertőző krónikus gyerekkori betegségként tartják számon a szakemberek az asztmát. Általában 2-5 éves korban jelentkezik, majd a 6-14 éves korúaknál az esetek többségében javulást mutat, míg 15 éves korban már csak a korábbi betegek egyharmadánál vannak észrevehető tünetek.

Kezelése annál hatásosabb, minél előbb fölismerik a bajt. A komplex - gyulladást csökkentő és a hörgőket is tágító - terápiától várható a legjobb eredmény.

Az asztma a légutak gyulladásával kezdődik, fokozott váladékképződéssel és a légzésfunkció romlásával jár, súlyosabb formájában fulladásos tüneteket is kivált. Ilyenkor, iskolaév kezdetén az asztmás gyereket nevelő szülők idegeit fokozottan borzolja a félelem, vajon hogyan viseli a gyerek a megterhelőbb, stresszes iskolai életet a gondtalan otthonlét és az óvodai mesevilág után.

- Napjainkban a legtöbb szülő már tisztában van azzal, hogy a tüdő légutainak betegségét egyrészt allergének provokálják, másrészt egyféle hajlam, ami a hörgők túlérzékenységében nyilvánul meg. A betegek aránya sajnos folyamatosan nő, és főként gyermekkorban - állítja dr. Farkas Márta, a Heim Pál Gyermekkórház pulmonológusa.

A betegség egyszerű szűréssel, egy légzésfunkciós eljárással kimutatható, és ezt a vizsgálatot gyanú esetén tanácsos elvégeztetni. Főként abban az esetben, ha rendszeres köhögés jelentkezik, túlzott fáradékonyság a mozgás, a sporttevékenység során, vagy éjszakai légszomjat, jellegzetes sípoló légzést lehet megfigyelni a gyermeknél.

- A vizsgálat már 5-6 éves gyereknél elvégezhető, teljesen fájdalommentes, a ki - és belégzés mélységét állapítja meg. Ezen túl sor kerülhet egyéb vizsgálatokra is, terheléses légzésfunkciós tesztre, vérvizsgálatra, mellkas röntgenre, s meglehet, hogy szükség lesz CT-re, allergiavizsgálatra, valamint gyomor- és nyelőcső vizsgálatra is - ecseteli a pontos diagnózis feltételeit a doktornő, aki még hozzáteszi, hogy a veszélyeztetett családokból származó gyerekek - ahol mindkét szülő asztmás - genetikusan hajlamosak erre a betegségre.

Dr. Kádár László gyermektüdőgyógyász szerint a betegség felismerése már fél siker, de ezt ne a kis betegtől várjuk. Ő nem képes megfogalmazni, hogy mi a baja, csak érzi, hogy nem tud futni, nehezére esik a mozgás, mintha egy szalmaszálon venné a levegőt. A szülők egy része viszont egyszerűen allergiának véli a gyerek tüneteit, holott az asztmának határozott, kialakult kórképe van, ami nem allergia, noha időnként lehetnek allergiás megnyilvánulásai is. Vannak enyhe, középsúlyos és súlyos formái, ezen belül is árnyalt a skála, de megfelelő terápiával ma már valamennyi karbantartható.

Az ország általános iskolái közül néhányban felmérést végeztek az asztmás gyerekek körében és az a megdöbbentő eredmény született, hogy a felnőttek abszolút tájékozatlanok e betegség tárgyában. Mindenképpen célszerű lenne a tapasztaltak alapján a pedagógusokat felvilágosítani, hogy partnerek legyenek, ha egy asztmás gyerek segítségre szorul. A gyerek aktuális gyógyszerével, hörgőtágítók alkalmazásával megelőzhetők az esetleges asztmás rohamok, melyek bekövetkeztét a gyerekek többsége előre megérzi. A gyógyszeres kezelések a tüdő és a légutak gyulladásos folyamatait, illetve magát a gyulladást enyhítik. Az asztmás gyermekeket kezelő szakorvosok egybehangzóan állítják, hogy valamennyi modern, hatékony gyógyszer rendelkezésre áll nálunk. Teljes gyógyulást ne várjon tőlük senki, csupán tünetmentességet, viszont nem mindegy, hogy mennyi ideig tartanak a tünetmentes időszakok. A cél ezek meghosszabbítása.

Nagy figyelmet keltett a közelmúltban a leideni egyetem tüdőgyógyász osztályának vezető professzorának, Klaus Robe-nek egy előadása, amelyben a gyulladáscsökkentő és hörgőtágító gyógyszer alkalmazását forradalminak nevezte. Azt fejtegette, hogy ez a módszer nagy előrehaladást jelent az asztma kezelésében és pozitív változást hozhat az asztmások életminőségében is. Ma valóban a leghatásosabb kezelés az asztma fékentartása érdekében ez a komplex terápia, mely lényegében egyben old meg két feladatot, nevezetesen a gyulladáscsökkentést és a hörgőtágítást.

A kombinált kezelést már nálunk is alkalmazzák, az újdonságot legfeljebb az jelentheti, ha új gyógyszermolekulák felhasználása történik. Az asztma potenciálisan veszélyes betegség, ha kezdetben felismerik és megkezdik kezelését, sokkal könnyebb kordában tartani. Az időben történő szabályozás - ami gyermek esetében mindig problémásabb - a normális életvitel alapja. A szakszerűen kezelt, "beállított" asztmás gyereknek viszont nem kell lemondania mindarról a mozgásról, sportról, amit egészséges társai gyakorolnak. Természetesen a megfelelően megválasztott, kezelőorvossal egyeztetett mozgás - és sporttevékenységről van szó. Nem kell tehát az asztmás gyereket "agyonfélteni", minden mozgástól óvni, testnevelésből azonnal felmentetni, mert a fokozatos és kellő körültekintéssel megválasztott mozgásra az asztmás gyereknek is szüksége van, mind testileg mind pedig lelkileg. Nem jó, ha betegségtudattal él a gyerek és állandóan azt tapasztalja, hogy valamiben lemarad, nem képes úgy teljesíteni, mint társai. Az orvosok főként az úszást ajánlják, az edzettség jó erőnlétet és kiegyensúlyozottságot, biztonságérzetet ad a gyereknek.

A "gyerekre szabott" gyógyszeres terápia mellett többféle kiegészítő kezelést is igénybe lehet venni, - mint a légzőtorna, a relaxációs gyakorlatok, a sókamra, a gyógyteák és egyéb alternatív megoldások egész sorát - annak érdekében, hogy az asztmás gyerek felnőtt korára tünetmentesen, normálisan élhessen.

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához