Jelenlegi hely

Hirdetés

Mi áll a kellemetlen szájszag hátterében?

A kellemetlen szájszag, vagyis a halitózis az egyik legkínosabb tünetek egyike, mely szélsőséges esetben szorongást, súlyos önértékelési zavarokat is kiválthat. Esetenként pedig a szájszag komoly betegségekre is utalhat.

A szájszag kialakulása a legtöbb ember számára bizonyos ételekhez, például a hagymához, fokhagymához, halhoz kötődik, de valójában minden ember szájában végbemennek olyan biokémiai folyamatok, melyek kellemetlen szagokat okozhatnak. 

Ez az étrendtől független, de bizonyos élelmiszerek felerősíthetik a szagokat, de a dohányzás és az alkoholfogyasztás is fokozhatja a rossz leheletet. 

szájszag
A lyukas fog, az ínybetegség mind oka lehet a kellemetlen szájszagnak

A szájszag valódi oka a nyelven, az ínyen található úgynevezett biofilm, mely tulajdonképpen különböző mikrobák, baktériumok „csoportja”, mely bevonja a nyelvünket, ínyünket. Ezen mikrobák lebontják a szájba kerülő ételek maradványait, az elhalt sejteket, az orrjáratokból a nyelvre kerülő váladékot, először különböző proteinekre, majd azokat aminosavakra és kellemetlen szagú vegyületekre. 

A legtöbb ilyen mikroba a nyelv hátsó részén található, de az elhanyagolt, lyukas fogakban vagy az ínybetegségek következtében kialakuló résekben, a rosszul beállított műfogsor alatt nagyobb mennyiségű ételmaradék tapadhat meg, és itt is elszaporodhatnak a mikrobák. 

Mi okozza a reggeli rossz leheletet?

A nyálunk nagy szerepet játszik a száj belső részének egészségének fenntartásában, „átöblíti” a szánkat és megakadályozza, hogy a mikrobák elszaporodjanak. Minden olyan esetben, mely a nyálmennyiség csökkenésével, a száj kiszáradásával jár együtt, a kellemetlen szájszag fokozott jelentkezésével kell számolni. 

Például ez a folyamat okozza a reggeli rossz leheletet, de ezért fordulhat elő, hogy azoknak is kellemetlen a lehelete, akik szájon át lélegeznek (pl. egy orrdugulással járó betegség következtében).

Honnan ered a szájszag?

A szájszag az esetek legnagyobb részében, mintegy 85-90 százalékában valóban a szájból ered: a kellemetlen szagokat okozó baktériumok nemcsak a nyelven tapadhatnak meg, hanem a fogak között, a nem megfelelő fogpótlásoknál vagy műfogsornál. A szájban kialakuló fertőzések, sebek is hozzájárulhatnak a szájszaghoz. 

Természetesen, az életmódunk is befolyásolhatja a szájszagunkat: az alkohol és a dohányzás mellett bizonyos gyógyszerek miatt lehet kellemetlenebb a leheletünk, mert ezek mellékhatásai között a szájszárazság is szerepelhet. 

A szájhigiénia alapvető szabályait nem lehet elég korán megtanulni. Olvasson tovább!

Előfordulhat, hogy az emésztőrendszer vagy a felső légutak egyéb részei, pontosabban azok betegségei okozzák a kellemetlen szagokat. Ezek közé tartozhat például a refluxbetegség vagy a krónikus mandulagyulladás. Szerencsére ritkán, de megtörténhet az is, hogy a szájszag olyan rendkívül súlyos, akár életveszélyes állapotok kísérője, mint a ketoacidózis vagy a májelégtelenség. 

A legtöbb esetben a szájszagot könnyű megszüntetni: figyeljünk oda a megfelelő szájhigiéniára, rendszeresen járjunk fogorvosi ellenőrzésre, és kezeljük ki az esetleges fog- és ínybetegségeket. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy új gyógyszer szedése után egyre kellemetlenebb a leheletünk, beszéljünk az orvosunkkal az esetleges gyógyszerváltásról. Ha pedig a kellemetlen lehelet mellé egyéb tünetek is társulnak, érdemes megfontolni egy alapos kivizsgálást.