Jelenlegi hely

Hirdetés

Remélve, hogy többet megtudnak a renyheség betegségkeltő hatásáról, a Missouri Egyetem kutatói nemrég rábeszéltek egy csapat egészséges, aktív fiatal embert, hogy kevesebbet mozogjon. A tudósok már egy ideje tudják, hogy az alig mozgó emberek jobban ki vannak téve a szívbetegség és a kettes típusú cukorbetegség veszélyének, azt azonban, hogy ez pontosan miért van így, még nem sikerült kideríteni - részben azért, mert a mozgásszegény életmód hatásainak a tanulmányozása nem könnyű.

A túlsúlyosak se féljenek mozogni! Bár mostanában széles körben elterjedt a nézet, mely szerint a rendszeres testmozgás az egyik legkevésbé hatékony eszköz a túlsúly elleni harcban, a Medical Journal of Australia folyóiratban megjelent cikk szerint az elhízott pácienseket egyáltalán nem szabadna lebeszélni az edzésekről.

Egy brazil kutatás szerint, ha fénnyel világítjuk meg lábainkat sportolás közben, ellenállóbbá válnak a törésekkel szemben. Mindezt főleg a menopauzán már átesett nők esetében érdemes hasznosítani.

A fizikailag aktívabb emberek nagyobb lelkesedéssel néznek elébe a mindennapoknak, mint a mozgásban szegény életmódot folytató társaik - derült ki egy tanulmányból.

A bemelegítés haszna: akár maratoni futásról van szó, akár kosárlabdáról, a bemelegítő gyakorlatokat a legegyszerűbb lespórolni az elejéről. Ez nagy baj, állítják a szakértők, mert ez a gyakorlatsor fokozhatja a teljesítőképességet, távol tartja a sérüléseket, javítja a tartást és még jobb kedvre is derítheti az embert.

Párvy Tivadar, az MTI munkatársa írja: a testükkel rendszeresen foglalkozó emberek egyre céltudatosabban keresnek lehetőséget az ellazulásra, a stressz leépítésére és a nyugalomra - módot arra, hogy a testüket és lelküket harmóniába hozzák. Bizonyára a hozzá nem értők is hallottak a több ezer éves múltra visszatekintő jógáról, vagy láttak olyan ősi szobrokat, amelyek szokatlan pózban ülő, meditáló alakokat formálnak. Nem tudni pontosan, hogy a jóga, illetve annak különböző irányzatai mikor terjedtek el a nyugati földrészen. A szakirodalom ezt az időszakot valahova a huszadik század közepére helyezi. Magyarországon szintén ebben az időszakban kezdtek megjelenni a jóga gyógyító erejéről szóló könyvek, amelyek sokakat ismertettek meg a gyakorlatok alapjaival. Az utóbbi években gomba módra szaporodtak az edzőtermek országszerte, számtalan mozgási és edzési lehetőséget kínálva az oda látogatóknak. Az MTI-Press megkereste Fincza Erikát, a Pesti Magyar Színháznak a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett koreográfusát, aki főfoglalkozása mellett elkötelezett híve a mozgáson is alapuló egészséges életmódnak. Kérdéseinkkel őt faggattuk napjaink egyik legdivatosabb edzési formájáról, a BodyArtról.

Óvatosan a sí-sérülésekkel! Egy-egy síeléssel és snowboardozással töltött nap után az izomláz és izomfájdalom miatt technikánk annyira hanyaggá válhat, hogy akár komolyabb sérüléseket is elszenvedhetünk.

Matos Lajos, az MTI szakértője írja: A jógázás csökkentette a szívdobogásos rohamok gyakoriságát szívritmuszavaros betegek esetében - vált ismertté egy amerikai tanulmányból.

Hatékonyabb az erőteljes sétánál a kellemes kocogás! Friss kutatások szerint, az intenzív gyaloglás – az úgynevezett power-walk – helyett sokkal hatékonyabb a kocogás, mivel utóbbi kevésbé fárasztó, és jobbat tesz az izmoknak. A nagyjából másodpercenként két méteres sebességgel történő futás ugyanis hatékonyabban dolgoztatja meg a vádlit, mint a gyors gyaloglás.

Bár hazánkban a nagy hideg még várat magára, egyre több nálunk is a jégpálya. Az időszakos jégpályák megjelenésének idején a brit Sportorvosok Szövetségének szakértői közleményben foglalták össze a korcsolyázás esetleges veszélyeit.