Jelenlegi hely

Hirdetés

Az ókori orvoslás már magas szintre jutott, ezt a középkorban az arab medicina tudta egyedül továbbvinni, mert az európai középkor vallásos gondolkodása miatt az orvoslás erősen visszaszorult – az egyházi falak közé…

Amióta ember él a Földön a nagy kérdések között örökké ott szerepel a születés, a halál, az egészség és a betegség… Boszorkányság, démoni erők, csillagok és isteni hatalom hatása az emberre ez végigkíséri történelmünket, de személyes életünket is valahol. Lássuk röviden, milyen fontos események, sorsfordító tudósok szegélyezték az orvoslás történetét az ókortól napjainkig.

Joseph Lister, az antiszeptikus sebészeti eljárások felfedezője 100 éve halt meg. 1912. február 10-én halt meg Joseph Lister angol sebész, aki elsőként alkalmazta a karbolsavat (fenolt) a sebészeti műszerek és sebek tisztítására. Eljárása eredményeként biztonságosabbá váltak a műtétek és csökkentek a fertőzések.

Ókori görög medicinák összetételét elemzik amerikai kutatók... Szíriai üvegárut és pirulákkal teli ónládikákat szállított az a görög kereskedelmi hajó, amely Kr.e. 130 táján süllyedt el Toscana partjainál, roncsait húsz évvel ezelőtt fedezték fel, ám az antik medicinák összetételét csupán most elemezték amerikai archeobotanikusok.

Száztíz éve, 1902. február 7-én született Budapesten Jahn Ferenc orvos-szociológus, a magyarországi városszociográfia egyik megteremtője. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.

Prosztatarákot állapítottak meg a Kairói Amerikai Egyetem (AUC) kutatói egy 2200 éves egyiptomi múmiánál, ami a betegség genetikus eredetét bizonyítja.

Kétezer éves thébai múmia titkait fedték fel az Edinburghi Egyetemen elvégzett CT-vizsgálatok.

Száztíz éve, 1902. január 9-én született Pikler Emmi gyerekorvos, a csecsemőkori nevelés iskolát teremtő személyisége. Szilárd meggyőződése volt, hogy a gyermekek aktív szerepet tudnak vállalni saját képességeik kifejlesztésében és ehhez alapvetően szükségük van a mozgás szabadságára, harmóniára és személyiségük tiszteletben tartására. Az MTVA-Sajtóadatbank portréja.

A harcias középkori lovagok poszttraumatás stressz-szindrómában szenvedtek? A köztudatban a középkori lovagok élvezetből gyilkoló vérszomjas alakokként élnek, egy dán kutató szerint viszont csak "munkaköri kötelességből" öltek, s gyakran PTSD-ben, azaz poszttraumás stressz-szindrómában szenvedtek.

Történetünk nagyjából 1921 környékén kezdődik valahol a kameruni Sanaga folyó és a Kongó folyónak az egykori belga-kongói szakasza között. Szereplői között találunk csimpánzokat és más majmokat, vadászokat és mészárosokat, fecskendőket és vérplazma-kereskedőket, valamint ördögi gyarmatosító törvényhozókat és a legjobb szándékú, finom európai orvosokat...