Jelenlegi hely

Hirdetés

D-vitamin-hiány: súlyos betegségeink oka

Az elmúlt évtizedekben egyre többet foglalkoznak a D-vitamin szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásaival a kutatók, és arra is számos bizonyítékot találnak, hogy a népesség meglepően nagy része D-vitamin-hiányos - ez pedig súlyos betegségeket okozhat.

Hirdetés

A zsírban oldódó D-vitamin (pontosabban vitamincsoport) számos igen fontos folyamatban vesz részt a szervezetünkben. Többek között az immunrendszerünk megfelelő működéséhez szükséges, de segíti bizonyos ásványi anyagok és nyomelemek, például a kalcium, a cink és a magnézium hatékonyabb felszívódását.

A D-vitamin rendkívül nagy szerepet játszik az egészséges csontfejlődésben, illetve a csontritkulás elleni küzdelemben, kisgyermekkori hiánya akár növekedési zavarokhoz, csontdeformitásokhoz, gyakori csonttörésekhez vezethet.

Hogyan juthatunk elegendő D-vitaminhoz?

A legtöbb vitamint az ételeinken keresztül vesszük magunkhoz, azonban D-vitamint csak néhány élelmiszer tartalmaz (például a tojássárgája vagy a zsíros húsú halak). A legtöbb D-vitamin a napfény hatására szintetizálódik a bőrünkben, majd ez az „inaktív” D-vitamint a májban, illetve a vesében enzimek hatására aktivizálódik, vagyis alakul át hasznosítható (és mérhető) formába.

A napfény mellett a D-vitamint étrend-kiegészítők formájában is bevihetjük, sőt! Kell is, már az őszi időszakban érdemes kúraszerűen elkezdeni pótolni a kieső napsugarakat, hiszen a megfelelő D-vitaminszint elérése több hónapig is eltarthat! Tehát ha a januári-februrári influenzaszezonra akarunk felkészülni és immunrendszert erősíteni, akkor a D-vitamin pótlását már november-december elején el kell kezdeni.

D-vitamin
Sokkal több D-vitaminra lenne szükségünk

A felmérések szerint a felnőttek jó részének a szervezetében nincs elegendő D-vitamin. Ez még nem jelent egyértelműen hiánybetegséget, de az elégtelen vitaminmennyiség kellemetlen tünetekkel és esetenként súlyos következményekkel járhat együtt.

A vitaminhiány oka elsősorban abban keresendő, hogy jóval kevesebb időt töltünk a szabadban, megváltoztak az öltözködési és bőrápolási szokásaink is, így nem éri elegendő napfény a bőrünket. Természetesen, jól mérhető különbség van aközött, hogy mennyi D-vitamin van a szervezetünkben nyáron, illetve télen. A D-vitamin-hiány rizikóját növelik a felszívódási zavarok, valamint a gyulladásos bélbetegségek és a lisztérzékenység is.

A D-vitamin-hiány tünetei és szövődményei

A D-vitamin zsírban oldódik, így a szervezetünk egy bizonyos mennyiséget képes elraktározni, ám általában a „bevitt” mennyiség sem elegendő. A kelleténél kevesebb D-vitamin-hiány rövid távon hangulati és kognitív zavarokat, izomfájdalmakat és -gyengeséget okozhat, emellett pedig a fertőző betegségekre való fogékonyság is megnő, a gyógyulás pedig hosszadalmasabb lehet.

A hosszú távú hiány elsősorban a csontokra van hatással: jelentősen megnő a csontritkulás és a csonttörések rizikója, gyakoriak lehetnek az ínybetegségek, például az ínygyulladás is, ez pedig akár a fogak elveszítéséhez is vezethet. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a D-vitamin hiánya nem mindig jár együtt tünetekkel, de ennek ellenére hatással van a csontjaink egészségére.

Szoros az összefüggés a D-vitamin-hiány és a daganatos betegségek között. Olvasson tovább!

A D-vitamin-hiány legsúlyosabb szövődménye az angolkórnak nevezett gyermekkori betegség, mely a csont- és izomfejlődésre van negatív hatással. Az angolkóros gyermekeknél gyakoriak az izomfájdalmak, a fogproblémák, a csonttörések, a tartós D-vitamin-hiány (illetve az azzal összefüggő ásványianyag-hiány) pedig deformitásokat és növekedési-fejlődési rendellenességeket is okozhat, például O- vagy X-lábat, a koponya, a mellkas vagy a medence csontjainak nem megfelelő fejlődését. 

A kutatások szerint a D-vitamin hiánya számos daganatos betegség (például bizonyos prosztata-, emlő- és bélrendszeri daganattípusok) rizikóját megnöveli, és az elégtelen vitaminbevitel a betegek állapotának romlásával is összefüggésbe hozható.



Hirdetés