Jelenlegi hely

Hirdetés

Káros a tavaszi óraátállítás?

A nyári és téli időszámítás életvitelre, egészségi állapotra gyakorolt hatásairól állítottak össze közös nyilatkozatot vezető európai egyetemek kronobiológiával foglalkozó kutatói. 

Hirdetés

A tudományos eredményekre alapozott állásfoglalás az Európai Parlament számára készült, a munkában részt vett a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének Kronofiziológiai Munkacsoportja is.

A tavaszi óraátállítás

A két éve készült kutatás után Dr. Káldi Krisztina docens, a labor vezetője, illetve munkatársa, Ella Krisztina honlapunknak hangsúlyozta: az állásfoglalás szerint a többségre nézve káros élettani hatásai vannak az óraátállításnak, ugyanis ennek következtében nyáron nincs tökéletes összhangban az óra által mutatott idő a természetes fényviszonyok változásának ritmusával.

A nyári időszámítás a kutatók szerint növeli az úgynevezett „szociális jetlaget”, ami egyszerűen megfogalmazva azon két időpont közötti különbséget jelenti, amikor megszólal az ébresztőóra, illetve amikor magunktól felébrednénk. A kutatási eredmények szerint egyértelmű összefüggés mutatható ki a szociális jetlag és a nyugati társadalmakra jellemző civilizációs betegségek (pl. elhízás) előfordulása között. Ezen kívül az óraátállításnak bizonyítottan rövid távú káros hatásai is vannak: például az átállítás utáni napokban gyakoribbak a közúti balesetek és nő a szívinfarktus előfordulásának aránya.

A napi ritmust létrehozó úgynevezett cirkadián óránk a természet által meghatározott sötét-világos időszakok váltakozásához igazodva szabályozza génjeink aktivitását, a hormonok elválasztását, viselkedésünket.

Óraátállítás
Az óraátállítás mindenkinek káros?

A tavaszi óraátállítás és a cirkadián ritmus

Belső óránk szabályozásában a napfény kapja a legnagyobb szerepet. Szabályozza a melatonin nevű hormon elválasztását, amely az alvás-ébrenlét ritmusának karmestere. Szemünk retinája továbbítja a fényre kialakult szignált az agy hipotalamusz nevű területére. Éjjel csekély erősségű ez a jel, a hipotalamusz a tobozmirigynek utasítást ad a melatonin fokozottabb elválasztására. Nappal a fényinger hatására viszont a hipotalamusz utasítása gátolja a melatonin termelését.

Ez a biológiai óra felelős az anyagcsere folyamatok időbeli optimalizálásáért, és hatással van a kardiovaszkuláris- és az immunrendszer szabályozására is. Belső óránk ugyanakkor nem tud igazodni a mesterséges óraátállításhoz, ezért a nyári időszámítás következtében egy hét hónapig tartó időszakban átlagosan egy órával nagyobb a szociális jetlagünk – mutat rá az állásfoglalás. A kutatók úgy becsülik, hogy mindez évente közvetlenül és közvetve 131 milliárd eurós többletkiadást von maga után az Európai Unió országaiban.

A tavaszi óraátállítás hatása

Az állásfoglalás készítésében részt vettek a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem, a Charité Berlin, az Oxfordi Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a baseli, zürichi, rotterdami, würzburgi és a padovai egyetemek kutatói, valamint a lyoni INSERM intézet, illetve a Cseh Tudományos Akadémia munkatársai is.

Ezt lehet tenni a tavaszi fáradtság ellen - nézze meg videónkat!

A Semmelweis Egyetem Kronofiziológiai Munkacsoportja korábban az egyetem hallgatóinak bevonásával vizsgálta a szociális jetlag tanulmányi teljesítményre gyakorolt hatását is. A 2014-ben publikált kutatás szerint a tanulmányi eredményre is szignifikánsan negatív hatása van a napszaki ritmus eltolódásának. Egyértelműen kimutatható volt továbbá, hogy azok, akik a természetes ritmusuk szerint későn kelő, ún. „bagoly” típusok, rosszabbul teljesítettek a kora reggeli teszteken.



Hirdetés